Ezért nem kell félni a gyomortükrözéstől – interjú
Dr. Kolbenheyer Erik főorvossal, az Endokolmed Kft. ügyvezetőjével

- Azon gondolkodtam, amikor az interjúra készültem, hogy mennyire nyugodtan érkezünk a rendelőbe, amikor tudjuk, hogy csak beszélgetés vár ránk. Közben pedig az is eszembe jutott, hogy ha most gyomortükrözésre várnék, akkor talán nem is félnék, nálunk a családban ugyanis a nagymamám mindig azt szokta mondani: „Oh, a gyomortükrözés az semmi, ott csak csövet kell nyelni.” De azért ez nem általános hozzáállás, emberek tartanak ezektől a vizsgálatoktól.

- Igen, ez a kiindulási alap. Mindig szokták mondani a páciensek a védőbeszédet előre, hogy még a fogorvos sem tud belenyúlni a szájukba, ez a tükrözés nehezen fog menni. Sokan azt is mondják, hogy jobban félnek a gyomortükrözéstől, mint a vastagbéltükrözéstől. Azt szoktam válaszolni, hogy azért mert közelebb van a fejükhöz. (mosolyog) De be kell vallanom, amikor engem tükröztek, én is tartottam tőle. Viszont minden vizsgálatot lehet emberséggel végezni, így ezt is. Nem letuszkoljuk az eszközt, hanem lenyeletjük. Hogyha kivárjuk, amíg a páciens nyel egyet, kettőt, hármat, és úgy nyeli le, akkor egyáltalán nem fáj.

A hiedelemmel ellentétben nem vízcsövet kell nyelni

- Mennyire nagy dolgot kell elképzelni?

- Az átlagfalat, amit lenyelünk, az 25 milliméter átmérőjű. Az eszköz, amivel tükrözünk, az 8 milliméter átmérőjű.

- Komolyan?

- Igen. Tehát egyharmada egy átlag falatnak. Csak hát mindenki így vizionálja, hogy ez egy cső. Az van a köztudatban, hogy egy csövet fog lenyelni.

- Minimum egy vízcsövet.

- Így van. Persze, amikor még tanultam az endoszkópiát, ezek az eszközök 15-16 mm átmérőjű eszközök voltak. Azok még nem voltak annyira flexibilisek, mint a mai, modern eszközök, amik csak 8 mm átmérőjűek. Ez már nagyon-nagyon humánus.

- És talán ennek a félelemnek az is lehet a hátterében, hogy „jaj, valami ott majd úgy sérül a vizsgálat közben, hogy aztán utána rögtön műtőbe kerülök” és a többi.

- Ez egy invazív vizsgálat. Ezt a részt nem lehet bagatellizálni, hiszen egy eszközt vezetnek a szervezetbe. De a vizsgálat lelke tényleg az, hogy ha ezt úgy nyeletjük le, akkor ez nemcsak nem fáj, hanem a sérülés veszélye is tulajdonképpen minimális vagy nulla.

- Ez érzéstelenítéssel zajlik, vagy pont a nyelés miatt nincsen érzéstelenítés?

- Garatérzéstelenítést végzünk lidokain spray-vel, vagyis ez egy lokális érzéstelenítés. A páciensek mindig azzal jönnek, hogy őket altassák vagy bódítsák el, hogy ne tudjanak róla. A gyomortükrözés során alkalmazott bódításnál azonban annak nem mindig az előnye bontakozik ki, mert a páciens kooperációs készsége ilyenkor csökken(het), bár tény és való, hogy legalább nem emlékszik a vizsgálatra.

- Mennyi ideig tart egy gyomortükrözés?

- Egy jól kooperáló pácienssel, aki tényleg figyel arra, hogy amit kérünk tőle, ott körülbelül 3-4 perc.

- Komolyan?

- Igen.

- Ez a második komolyan, amikor a beszélgetés során visszakérdezek, mert én azt gondoltam, hogy ez legalább egy negyedórás kaland.

- Eleinte, amikor még tanultam, akkor ez vizsgálat néha fél óra hosszú is volt, de ma már csak 3-4 perc.

A családi előzmény, a panaszok és a szedett gyógyszerek is fontosak

- Milyen panaszokkal érkeznek általában a páciensek?

- Nagyon széles a spektrum. Az például, hogy a torkában valaki gombócot érez, nagyon gyakori dolog. Ennek több oka is lehet: pszichés, okozhatja gyomorsav, de állhat a háttérben a pajzsmirigy is. Érkeznek tehát gombócérzettel, nyelési nehezítettséggel, amikor a páciens úgy érzi, hogy nem megy le a falat vagy elakad, vagy ha nyelés után marad ott valamilyen mellkasi fájdalom, és a kardiológus nem talált emögött kardiológiai okot. De van, aki felhasi, mellkasi vagy háti fájdalmak kapcsán kerül ide. A családi előzmény is meghatározó: ha a családban volt gyomordaganatos betegség, vagy fekélyes előzmények. Illetve ami egy nagy probléma mostanában, az a nemszteroid tabletták szedése. Ilyenek például a Cataflam, a Diclofenac. Napi rutinná vált, hogy bekapkodjuk ezeket a gyógyszereket, ez folyik a tévéből is, a zöme ráadásul recept nélkül kapható. Ott tartunk, hogy már mindenre bekapunk egy fájdalomcsillapítót, illetve nem a jó öreg Algopyrint vesszük be, aminek a mellékhatás profilja tényleg minimális – ellentétben a nemszteroidokkal, amelyek alapvetően gyomoragresszív szerek. Vagyis a gyomornyálkahártya, a nyombélnyálkahártya nagyon rosszul viseli ezeket a gyógyszereket, és ezek alapvetően fekélyképző hatással bírnak. Néha szokták tetézni a páciensek, hogy nem is egyfélét, hanem kétfélét szednek, sőt, olyat is láttam, amikor háromfélét szedett valaki. Ez kontrollálatlan gyógyszer abúzus, mert a kezelőorvosok többsége nem is tud arról, hogy a páciens ezt vagy azt még szedeget a felírtak mellé. És amivel még lehet tetézni, hogy véralvadásgátló mellé további nemszteroidokat szedegetnek, ez már a melegágya egy vérző, fekélyes elváltozásnak.

Tehát a gyomortükrözés alapvetően ilyen okok miatt történik, de ha a páciens is figyel, és mi is igyekszünk mindent megtenni, a vizsgálat kulturáltan elvégezhető. Persze a tükrözés alatt előfordulhat öklendezés, valamint jelentős mennyiségű váladék, illetve nyálzás is kíséri a vizsgálatot, de ezt el kell fogadni. Azt szoktuk mondani, hogy ami Las Vegasban történt, az ott is marad, ami az endoszkópián történt, az itt is marad. Mindig kérem a pácienseket, hogy ne ijedjenek meg és ne szégyelljék, ami történik velük.

- Ez egy teljesen természetes dolog.

- Igen. Ezért mondjuk, hogy azzal tud segíteni, ha nem tartja vissza a váladékot, a mély sóhajtás pedig csökkenti az öklendezési kényszert. És ellentétben azzal a tévhittel, hogy ő nem fog a száján keresztül levegőt kapni, az orrán és a száján keresztül is tud lélegezni a vizsgálat alatt is.

- Van korhatár, amitől lehet gyomortükrözést csinálni?

- A nagyon pici gyerekeknél altatásban történik a vizsgálat, kórházi körülmények között, kórházi háttérrel. A legkisebb páciens, akivel a munkám során találkoztam, egy nyolcéves kislány volt, akinél bódítás nélkül zajlott a vizsgálat.

- Gondolom, jobban vette, mint a felnőttek.

- Én csak ámultam és bámultam. A szülei elmagyarázták neki, hogy mi fog történni. Én is elmondtam. Először pityergett, aztán meg sem mozdult a vizsgálat alatt, úgy, hogy senki sem fogta le. Utána megint pityergett egy picit, és ennyi.

- Nem gondoltam volna! Visszatérve a tünetekre, mikor javasolja, hogy vizsgálatra jelentkezzenek a páciensek?

- Több dolgot kell figyelembe venni. A családi előzmény mindig meghatározó: az, hogy milyen dolgokat kell az adott páciensnél fokozottan figyelni, keresni, vagy megelőzni. Tehát ahol a családban emésztőszervi daganatos megbetegedés volt, ott amiket szűrni lehet, azokat szűrni kell. A gyomor jól szűrhető, a vastagbél jól szűrhető, a máj, az epehólyag viszonylag jól szűrhető. A hasnyálmirigy egy homályos terület, annak a szűrhetősége sajnos még mindig homályosabb folt a szűrhető kategórián belül. De a családi előzmény nagyon fontos. Emellett az egyéni előzmény is: például, akinek fekélyes előzménye volt, és esetleg tartósan protonpumpa-gátlót szed – rá is figyelni kell. A protonpumpa-gátló egy olyan gyógyszercsoport, amit szintén nagyon gyakran használunk, és – sajnos – néha szinte folyamatosan. Időnként az érintett pácienseket illik megnézni, ezek ugyanis túl jó gyógyszerek. Magyarul: el tudnak nyomni olyan tüneteket, amiket nem biztos, hogy szerencsés, hogy elnyomnak, illetve mint minden gyógyszercsoportnak, ennek is lehet akár mellékhatás profilja, tehát időnként ezeket a pácienseket is kell kontrollálni.

Ez a protonpumpa-gátló csoport is ősrobbanásszerűen terjed, nagyon sokszor alkalmazzuk. Egy része már recept nélkül is kapható, gyakran használják a páciensek is. A nemszteroid fájdalomcsillapítók egy része, amiről korábban beszéltem, szintén recept nélkül elérhető. Ez egyszerre jó és rossz is. Jó, mert gyorsan hat és segítséget nyújt, ha fáj például a gyomrunk. Rossz, mert túl jó hatású, és nem biztos, hogy jó ritmusban fordulunk orvoshoz, vagy egyáltalán nem fordulunk orvoshoz, pedig kéne.

A prevenciót nem lehet eléggé hangsúlyozni

- Ha a megelőzésről beszélünk, egyre többet hallunk arról, hogy nem kell megvárni feltétlenül az 50 vagy a 60 évet, érdemesebb előbb szűrésre menni.

- A gyomortükrözésnél elmondhatjuk, hogy a gyomor daganatos megbetegedései ritkultak. Itt részben panaszorientáltan, részben családi előzményorientáltan kell gondolkodni, részben pedig azért a tüneteket érdemes figyelembe venni. Sok hasmenéses páciens van, akiknél gyakran innen kell kezdeni a kivizsgálást, mert bár hasmenésről beszélünk, de a vékonybél megbetegedések gyakran forrásai tudnak lenni egy ilyen laza székletürítésnek. És itt már el is érkeztünk a lisztérzékenység és a gluténérzékenység területére, ami mostanában nagyon-nagyon megszaporodott. Ugye ez nem egy és ugyanazon problémakör, de nagyon-nagyon sok gluténérzékenyt látunk mostanában, ami elsődlegesen a vékonybél mintavétel szövettanából derül ki.

Tehát hangsúlyozva: ami a gyomortükrözés szükségességét meghatározza, az a családi előzmény, az aktuális panaszok, a gyógyszerszedés. Szerencsére a daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága csökkenő tendenciát mutat.

- De azért a megelőzés az még mindig valahol hátul kullog nálunk, nem? Akkor futunk orvoshoz, amikor már baj van.

- Tulajdonképpen nálunk nagyon-nagyon hátul van a megelőzés. Nem a preventív szemléletet nevelték belénk, emellett pedig nagyon sok félelmet kötnek ezekhez a vizsgálatokhoz a páciensek. Amikor valaki egy ilyen vizsgálatra megy, előbb hallja meg a rosszat róla. És a háttérben ott van a prüdéria is. Pedig az orvos azért van, hogy a panaszokkal, akár a legintimebb vagy a legkellemetlenebb panaszokkal is hozzá forduljunk, a félelmeinket pedig vagy félre kell tenni, vagy meg kell próbálni addig uralni, amíg a vizsgálat zajlik.